A k�zelm�lt t�rt�n�sei ism�t aktu�liss� tett�k, hogy oly sok id� ut�n ism�t elbesz�lgess�nk mindannyiunk kedvenc k�rokoz�ir�l, a sz�m�t�g�pv�rusokr�l. Persze a klasszikus v�rusok kora le�ldoz�ban van, elj�tt az �gynevezett programf�rgek ideje. De ne v�gjunk ennyire a dolgok el�be. El�sz�r is defini�lnunk kellene, hogy mi az alapvet� k�l�nbs�g a v�rus �s a f�reg k�z�tt. Nos, am�g a klasszikus �rtelembe vett v�rusnak sz�ks�ge van egy hordoz� programra, addig a f�reg maga a program. Az ilyen „alkalmaz�sok” t�bbnyire az oper�ci�s rendszer biztons�gi r�seit (security hole) igyekszenek kihaszn�lni. A programf�rgek egy r�sze k�pes a helyi h�l�zat felhaszn�l�s�val terjedni, �gy mindenkinek aj�nlom, hogy a h�l�zati megoszt�sokat megfelel� jelszavas v�delmemmel pr�b�lja meg ell�tni. A tr�kk�sebb worm-ok az �n. admin share-ket is k�pesek kihaszn�lni. Ezek a megoszt�sok a szinte minden sz�m�t�g�pen megvannak rejtett form�ban, a $admin share j� p�lda ezekre. Mint ez m�r az eddigiekb�l is kider�lt min�s�gileg m�s dolog, ha v�russal, vagy ha f�reggel van dolgunk. �ltal�ban m�s az elt�vol�t�s metodik�ja is. Az alapvet� k�l�nbs�g elt�vol�t�si szempontb�l az, hogy v�rus eset�n a hordoz� f�jl meg�v�s�ra gondot kell ford�tanunk, hiszen a fert�z�tt program hasznos, esetleg r�sze az oper�ci�s rendszernek, egysz�val a k�s�bbiekben m�g sz�ks�g�nk lesz r�, m�g f�reg-behatol�skor a rosszindulat� k�d teljes elt�vol�t�sa a c�l. �sszegezve teh�t elmondhatjuk a f�rgek minden olyan sz�m�t�g�pet igyekeznek megfert�zni, amelyek valamilyen m�don kommunik�ci�s vonalra vannak kapcsolva. Jelenleg a legnagyobb vesz�lyforr�s az Internet. A sz�m�t�g�pek jelent�s r�sze ma m�r rendelkezik valamilyen Internet kapcsolattal. Ezek a g�pek ki vannak t�ve a f�rgek t�mad�sainak. Persze, ha fel vagyunk fegyverezve a megfelel� t�zfallal �s antiv�rus szoftverrel ez a kock�zati t�nyez� jelent�s m�rt�kben cs�kkenthet�. J� p�lda erre a nemr�giben nagy p�nikot okozott msblast program, amely megfelel�en konfigur�lt firewall eset�n nem tudott behatolni a rendszerbe. Ugyan�gy v�dve voltak ellene a c�mford�t�ssal Internetez� felhaszn�l�k, ahol a c�mford�t�s v�gz� eszk�z (router) a k�retlen csomagokat a bels� h�l�zatra nem engedte eljutni. Mint az eddigiekb�l is kider�lt, minden oper�ci�s rendszeren vannak biztons�gi r�sek, azonban a fejleszt� c�gek szakemberei igyekeznek ezeket a lyukakat a lehet� legr�videbb id�n bel�l „ befoltozni”. Persze a helyzet az�rt nem ennyire r�zs�s. J� ideje terjednek olyan f�rgek, amelyek a postafi�kjainkat veszik c�lba. T�bbnyire �ltalunk ismert c�mekr�l, megt�veszt� tartalommal pr�b�lnak r�venni benn�nket a mell�kletben tal�lhat� f�jl megnyit�s�ra, �gy egy kattint�ssal el�g nagy galib�t okozhatunk a g�p�nk�n. Ilyenkor a sz�m�t�g�p hajlamos „ levelez�-automat�v�” v�ltozni, a c�mlist�nkban szerepl� partnereink nem kis �r�m�re. A tr�kk ott van, hogy a fert�z�s ut�n a program �tb�ng�szi a c�mlist�t �s a saj�t, t�bbnyire be�p�tett lev�lk�ld� szervere seg�ts�g�vel igyekszik eljuttatni a saj�t k�dj�t a lehet� legt�bb c�mre. El�fordul, hogy kapunk egy fert�z�tt levelet ismer�s c�mr�l, �m ha figyelmeztetj�k a felad�t, az � sz�m�t�g�p�n elv�gzett behat� vizsg�latok sor�n a szakemberek nem tal�lnak semmit. Ilyenkor olyan programmal van dolgunk, melynek nem csak saj�t szervere, de j�l fejlett �lc�z� mechanizmusa is van. K�pes a list�n szerepl� b�rmely partner�nk nev�ben levelet k�ldeni. A leg�desebbek m�gis a linkkel beszedhet� alkalmaz�sok. Ilyenkor a lev�l nem tartalmaz semmif�le gyan�s mell�kletet, programot, mind�ssze egy linket, hogy milyen sz�p �s j� is lesz nek�nk, amennyiben megl�togatjuk ezt, vagy azt a weboldalt. Term�szetesen fondorlatos m�don a link aktiv�lja a k�dot, �s ha nem rendelkez�nk megfelel� v�delmi eszk�zzel, m�r meg is kaptuk a szeretetcsomagot. Bonyol�tsuk egy kicsit tov�bb a helyzetet. A rendk�v�l gondosan megtervezett �s meglehet�sen komplex programf�rgek m�k�dhetnek dropper programk�nt is. A dropper egy, r�gebbi v�rust pr�b�l integr�lni a rendszer�nkbe, �s amennyiben siker�l, a folyamat sor�n m�r nem csak a f�regprogrammal kell megk�zden�nk, hanem imm�r egy klasszikus v�rus leirt�s�t is el kell v�gezn�nk. Szerencs�re ez a megold�s a program�r�k k�z�tt az�rt nem �rvend nagy n�pszer�s�gnek, mert egyr�szt n�veli a „k�rokoz� m�ret�t, m�sr�sz egy ilyen programn�l fontos a „ l�thatatlans�g” �s egy r�gebbi v�rusk�dot esetleg k�nnyebben felismer a v�ruskeres� rendszer. B�r azt elmondhatjuk, hogy a keres�motorok heurisztikus ( viselked�selemz�) r�sze a worm-ok ellen vajmi keveset �r, szerencs�re a k�l�nb�z� antiv�rus c�gek az �j f�rgek megjelen�s�re gyorsan reag�lnak. T�bbnyire m�r a megjelen�s napj�n hozz�juthatunk a felismer�st jelent� friss�t�shez. A k�vetkez� napon szinte mindegyik c�g k�zz�teszi az elt�vol�t�shoz sz�ks�ges seg�dprogramot, amely �ltal�ban a honlapjukr�l ingyenesen let�lthet�. �sszegezve teh�t j�l l�tszik, hogy a f�rgek sz�mtalan fajt�j�t ismerj�k �s az is, el�re vet�thet�, hogy a rosszindulat�, vagy egyszer�en csak tr�f�s kedv� alkot�k �jabb �s �jabb gener�ci�kat fognak csatasorba dobni. Persze �tgondolt sz�m�t�g�p haszn�lattal a probl�m�k jelent�s r�sz�nek elej�t vehetj�k �s sok f�l�sleges fejt�r�st�l k�m�lhetj�k meg magunkat, ha p�ld�nak ok��rt nem kattintunk mindenre, aminek kicsit is vonz� neve van. Ellen�rizz�k az ismer�seinkt�l kapott, nem v�rt levelek eredet�t �s haszn�ljunk lehet�leg naponta friss�tett v�ruskeres�t. Konfigur�ljunk t�zfalat, tegy�nk meg mindent a rendszer�nk biztons�g�nak �rdek�ben. A k�vetkez� tal�lkoz�sunkig pedig „b�zzunk istenben, de az�rt tartsuk sz�razon a puskaport.”